Az Ébredés évadja volt 2003-ban. Azért, mert abban az évben 7 bemutatóm volt a nyári előadásokkal együtt és ritkán van úgy, hogy a mennyiséggel egyenes arányban van a minőség. Ezalatt azt értem, hogy mind a hét szerepem megformálása jól sikerült, amit igazolt az is, hogy abban az évben megkaptam a közönségdíjat.
Legrövidebb szerepe?
A kassai Thália Színháznál Bródy Tanítónőjében Lovász szerepében összesen másfél mondatot mondtam, bár az a másfél mondat is úgy tűnt akkor, mintha életem egyik leghosszabb monológját kaptam volna, hiszen az volt a debütálásom egy profi színházban. Kiszáradt száj, zabszemefektus színpadralépés előtt, a színpadon meg azt hittem, megfulladok a saját nyálamban, a térdem meg táncolt össze-vissza. Amikor kiértem a színpadról, azt hittem berugtam....hirtelen lement a stressz.
Leghosszabb monológja?
Kőrösi Zoltán Galambok c. előadásában Öcsi monológja.
Legviccesebb bakija?
A Rómeó és Júliában a patikárius jelenetben volt, amikor a pénzeszacskót a kellékasztalon hagytam és hát ugye hitelben nagyon nehéz vásárolni, pláne mérget! Ráadásul, még a szöveg is utalt az aranyra: "...Ne, itt arany, de méreg ám ez is..."
Legfurcsább kosztümje?
A Balatoni regében női kosztümben domborítottunk, közben még egy erotikus nótát is kellett énekelni. Érdekes volt...
Legkedveltebb elfoglaltsága a próbák szünetében?
Általában a büfében vagyok és a kollégákkal beszélgetek...ez hozzátartozik a színházi léthez, hogy a szünetek beszélgetéssel telnek a rendezővel és a kollegákkal a darabról, szerepekről, és persze azért más dolgokról is.
Legtávolabbi település, ahol szerepelt?
Prága, ahol a Vertigo Szlovák Színházzal, a Pad c. előadást adtuk elő.
A legösszetettebb koreográfia, amit táncolnia kellett?
A West Side Story koreográfiája. Egy fárasztó évad után a nyárba belemenni egy nehéz koreográfiájú darabbal, elég megterhelő, de izgalmas is....
A „leggyűröttebb” szövegkönyve? August Strinderg: Álomjáték szövegkönyve. Ebben a darabban egy festőt alakítottam és a próbafolyamat egésze alatt telirajzoltam a szövegkönyvet....
A leg-pörgősebb premier bulija? Egy nyári színdarab bemutatója után a Líceumban kerekedett egy jó kis buli, meg ami ezzel jár: tánc, pia stb....na jó ne gondoljatok semmi rosszra!
A legelső szlovák nyelvű előadása?
John Steinbeck: Egerek és emberek c. drámája, amit a Zólyomi Várszínházban adtunk elő a Zólyomi Tajovsky Színház társulatában. Én akkor éppen főiskolás éveimet tapostam a Pozsonyi Színművészeti Főiskolán.
A legemlékezetesebb amatőr előadása? Természetesen az első. A fent említett okok miatt!
A legemlékezetesebb „darabtemetése”?
A 3:1 a szerelem javára-ban volt, amiben én eredetileg nem játszottam, de többször is láttam az előadást. Már a házi főpróbán megleptem a kolegákat, hiszen szeretteimmel együtt vizilabdás pólókban "feszítettünk", nagy feltünést és tetszést keltve mindenkiben. Innen jött az ötlet- a darabtemetés napján jutott eszembe-, hogy mi lenne, ha újra meglepném a társaságot. Természetesen a rendezővel, Anger Zsolttal összedugtuk a fejünket és elmondtam neki az ötletemet: "Mit szólna ahhoz, ha bizonyos jeleneteknél váratlanszerűen felmennnék a színpadra, vízilabdás pólóban, sapkában és labdával a kezemben, miközben angolul halandzsázok." Angernek nagyon tetszett az ötlet és hát nem kell mondanom, hogy óriási meglepetést és röhögést váltottam ki a kollégákból!