Szőke loknis fiatalemberként ismerhette meg az egri közönség Nagy Andrást még 1996-ban, a Caliguló című produkcióban. Most másfél évtized után egy súlyos mű – Háy Gyula Mohács című tragédiájának – legnagyobb súlyú szerepében láthatjuk Tomori érsekként. A színművész elmondja, nagy élvezettel vetette magát a munkába, fontosnak tartotta, hogy sok olyan mondatot mondhat ki, melyek nemcsak a történelmi időkben, de most is nagyot ütnek. A ma emberének életéről, gondjairól is szólnak, ha fájók is. Ettől függetlenül és éppen ezért szereti Tomorit. Azt tartja jó történelmi drámának, amely megmutatja, hogy eleink is ugyanazokba a kátyúkba léptek bele, amelyekben mi is felbotlunk manapság. Ettől csúnyán szép és szépen csúnya az ember – véli Nagy András.

Elárulja azt is, hogy a március 1-jén újra látható Mohács próbáin bizony megküzdött Tomori érsekkel. A kiváló hadvezér ugyanis egy meglett ötvenes férfi volt, Nagy azonban tíz évvel fiatalabb, ráadásul ott van „bébifész” adottsága, vagyis a kölyökképűség, ami nem könnyítette meg a dolgát. Azt is fájlalta, hogy a dramaturgia áldozata lett jó néhány olyan mondat is, ami segített volna a nézőnek jobban megismerni és megérteni Tomorit, s tetteinek mozgatórugóit.

Ezzel együtt úgy érzi, sikerült végül olyan hadvezért megmutatnia a Gárdonyi Géza Színház színpadán, akinek a szava, igazsága megkérdőjelezhetetlen, aki megfelelő súllyal mondhat ítéletet a gyarlóság, a hitehagyottság, a nyereségvágy felett!
– Sok kínlódással, munkával megszületett a színen Tomori. Kiderül: nem csak egy ordító csuhás vagyok! – mondja Nagy András.

Forrás: Heol.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés